Fekszem az ágyamon.
Egyedül vagyok.
Félek!
Fejemben ezer tű táncol.
Nem élnék túl több agyműtétet.
Becsukom a szemem.
Sötét van.
Fázom!
Hátamon reszketés szalad.
Libabőrös egész gondolatvilágom.

 

Nézem a plafont.
Feszül idegem.
Álmodok!
Feketén karmolja koponyám az éj!
A fájdalmamban magam vagyok.
Vörös a szemem, rémálmoktól fáradt.
Félek!
A szorongásaim egyre nőnek.
Homlokomon a seb megint mélyebb.